07.07.2026

A repce terméspotenciáljának kiaknázása

A repcetermesztés jövedelemtermelő képessége és kedvező elővetemény-hatása miatt továbbra is vonzó, ehhez azonban magas hozamokra van szükség. Az elmúlt években a repcehozamok a gyakorlatban stagnáltak, sőt több esetben csökkentek, ugyanakkor néhány évjárat pozitív meglepetéseket is hozott, jelezve a repce jó kompenzációs képességét. Még jóval a repcevetés előtt néhány gondolat felvillantásával szeretnénk hozzájárulni a sikeres 2026. évi repcevetéshez.

A gazdálkodók számára komoly kihívást jelent az összes termelési tényező optimalizálása. A változó éghajlati viszonyok, az őszi növekedési időszak hosszabbodása, valamint egyes növényvédő szerek kiesése együttesen nehezítik a repcetermesztést. A megfelelő, tápanyag-hatékony és egészséges fajta kiválasztásával, vetőmagcsávázással és optimális növénygazdálkodással már ősszel megalapozhatjuk a maximális terméshozamot.

Az általános szántóföldi higiéniai intézkedések rendkívül fontosak, különösen a rovarölő szeres csávázás és a rovarölő szerek használatának korlátozása idején, mivel ezek hatékonyan csökkenthetik a kártevők és betegségek kialakulását, illetve terjedését. Különösen a repce esetében igaz, hogy a termesztés sikere nemcsak a közvetlen növénytermesztési beavatkozásoktól, hanem a vetésforgón belüli szántóföldi higiéniától is függ.

Ebben az összefüggésben három kulcsfontosságú területre érdemes figyelni:

 

  1. A repce árvakelésének elkerülése és csökkentése, mivel maga a repce – kulcsfontosságú gyomjaival együtt – problémás gyommá válhat a vetésforgón belül.
  2. A betegségek terjedésének megelőzése, illetve csökkentése – vagyis a zöld híd megszakítása.
  3. A kártevők – például a mezei csigák, levéltetvek és a repcedarázs álhernyója – táplálékforrásának megszüntetése, valamint terjedésük gátlása.

Az árvakelésű repce csökkentése

A repce betakarítása során fellépő szemveszteség gyakran elkerülhetetlen, de az optimális betakarítási időpont megválasztásával csökkenthető. Különösen fontos, hogy ne túl korán takarítsunk be. A betakarításkori veszteség gyorsan elérheti a normál vetési mennyiség 50–100-szorosát is.

Az árvakelésű repcemagok folyamatos kelése – különösen akkor, ha a magok több évig is életképesek maradnak, és túl mélyre kerülnek – a következő években problémákat okozhat más kultúrákban, például cukorrépában vagy szójában. Emellett a talajeredetű betegségek, például a gyökérgolyva vagy a Verticilliumos hervadás továbbra is fennmaradhatnak és terjedhetnek.

Az újonnan vetett repceállományokban az árvakelésű repce ellenőrizetlen kelése túl magas növénysűrűséghez vezethet. Ennek következménye lehet a túlzott őszi növekedés, a betegségek erősebb megjelenése, a megdőlés, illetve a téli kipusztulás.

Az árvakelésű repce kockázatának csökkentése érdekében minden betakarítás utáni intézkedésnek a ki nem csépelt hüvelyek felnyitására, az összes mag csírázásának elősegítésére és a másodlagos nyugalmi állapot megelőzésére kell irányulnia. Ez utóbbit a túl mély bedolgozás, a fényhiány vagy az aszály is előidézheti. A leghatékonyabb megoldás a mulcsozás, a növényi maradványok sekély bedolgozása és az azonnali visszatömörítés. Az árvakelésű repcét soha nem szabad túl mélyre temetni!

A kártevők megfosztása a táplálékforrásuktól

E kezdeti lépések után kulcsfontosságú a kártevők és betegségek terjedésének megállítása. Az olyan kártevők, mint a repcedarázs álhernyója, a földibolhák, az egerek és a csigák, ideális körülményeket találnak az árvakelésű repcében, különösen akkor, ha a repceszárak aprítása nem megfelelő.

Minél intenzívebben aprítjuk a növényi maradványokat, annál kevesebb búvóhelyet kínálnak ezek a kártevők számára. Ez egyúttal lehetővé teszi természetes ragadozóik, például a madarak számára, hogy hatékonyan és költségkímélő módon szabályozzák populációjukat.

A zöld híd megszakítása

Az újonnan vetett repceállományok fejlődését fenyegető egyik legnagyobb veszélyt a fertőzött növényi maradványokból és az árvakelésű repcéből származó, szél útján terjedő spórák jelentik. A tarlórépa-sárgaság-vírus / Turnip yellows virus / TuYV terjedését – amelyet különféle levéltetűfajok közvetítenek, és amely ugyanabba a víruscsaládba tartozik, mint az árpa-sárgatörpülés-vírus – szintén elősegítheti a fertőzött árvakelésű repce.

A rezisztens hibridek, például a PIROL és a MAGELAN termesztése hatékony védekezési elem lehet, de a szántóföldi higiénia továbbra is kulcsfontosságú a terjedés gátlásában. Az árvakelésű repcét legkésőbb a harmadik leveles állapotban, sekély talajműveléssel el kell távolítani. Ez felesleges többletköltségek nélkül szolgálja a repce terméspotenciáljának kiaknázását, miközben elősegíti a ki nem csírázott magok kelését is.

A nitrogénpotenciál megőrzése

Ideális esetben a sekély talajművelést keresztesvirágúaktól mentes takarónövény-keverék egyidejű vetésével kombináljuk, például a Wassergüte früh keverékkel. Így megőrizhető a nitrogénben gazdag növényi maradványok bomlásával felszabaduló nitrogén – amely akár a 60–80 kg N/ha mennyiséget is elérheti – a következő búza- vagy kukoricatermés számára, és mérsékelhető a kimosódás kockázata.

Ez a megőrzött nitrogén, a repce kiváló elővetemény-hatásával együtt, alapja lehet a későbbi magas búzahozamoknak, a jó búzaminőségnek, valamint a csökkent műtrágyaköltségeknek.

A sikeres repcetermesztés alapja a megfelelő hibrid

A sikeres repcetermesztéshez kulcsfontosságú a megfelelő hibrid kiválasztása. Ehhez kínálja két kiváló hibridjét a Saatbau Linz Hungaria Kft.

PIROL

Legyen Ön is Pirolmániás!

A PIROL egy korai–közép éréscsoport határán érő repcehibrid. Magyarországon 2022-ben a GOSZ–VSZT kísérletekben átlag feletti, 104,5%-os terméseredményt ért el. 2023-ban az IKR kísérleteiben 4,9 tonna/ha-os termésével 32 fajtából a 2. helyen végzett, kiváló olajtartalmának köszönhetően olajhozamban viszont az 1. helyet szerezte meg.

Erőteljes őszi fejlődést mutat, ami széles vetési ablakot tesz lehetővé. A késői időpontban vetett PIROL is erős rozettát tud kialakítani, amely biztosítja a megfelelő áttelelést.

A PIROL genetikailag rezisztens a tarlórépa-sárgaság-vírussal / TuYV / szemben, és az Rlm7 génnek köszönhetően fómával szemben is ellenálló. A szklerotíniával szemben is nagyon jó ellenálló képességet mutat.

MAGELAN – A HÓDÍTÓ

Legújabb hibridünk

A MAGELAN egy korai–közép érésű repcehibrid, amely Közép-Európa több országában is kiváló terméseket adott. Jól alkalmazkodik a szárazabb évjáratok körülményeihez, és különösen jól teljesített Lengyelországban, ahol a téli körülmények is keményebbek.

Erőteljes őszi fejlődést mutat, így széles idősáv áll rendelkezésre a vetéséhez. Pergésre nem hajlamos, ami a MAGELAN genetikailag fixált tulajdonsága.

A MAGELAN rezisztens a tarlórépa-sárgaság-vírussal / TuYV / szemben, és az Rlm7 génnek köszönhetően fómával szemben is ellenálló. A szklerotíniával szemben is nagyon jó ellenálló képességet mutat. Emellett kiemelkedő ellenállóság jellemzi Cylindrosporium- és Verticillium-fertőzéssel szemben is, így összességében az egyik legegészségesebb repcehibrid.

Mindkét hibrid esetében

Javasolt vetőmagmennyiség: 400–500 ezer mag/ha

Vetésidő: augusztus 20. – szeptember 20.

 

A sikeres repcetermesztéshez válassza a PIROL-t vagy a MAGELAN-t a Saatbau Linz Hungariától – így a siker magvait veti el!

 

Szerző: Galankó Attila, Saatbau Linz Hungária Kft.