23.09.2026

Leonidus

nagy termés, stabil minőség

A búzatermesztésben ma már nem feltétlenül kell választani a magas termésszint és a jól értékesíthető minőség között. A SAATBAU Linz Leonidus nevű őszi búzája kifejezetten a bőtermő Euro búza szegmensben kínál erős alternatívát, miközben szálkás kalásza, jó állóképessége és széles termőhelyi alkalmazkodása a termesztésbiztonságot is támogatja. A Nébih fajtaminősítő vizsgálataiban 8,8 százalékkal meghaladta a standard fajták átlagát, a 2026-os GOSZ–VSZT–NAK posztregisztrációs kísérletben pedig 4,8%-kal az átlag feletti termésszinttel szerezte meg az előkelő 4. helyezést. A fajta teljesítményét különböző adottságú gazdaságok termelői tapasztalatai is jól szemléltetik.

Bőtermő Euro búza, jó alkalmazkodóképességgel

A SAATBAU neve hagyományosan erősen kapcsolódik a prémium és magas minőségű malmi búzákhoz, az utóbbi években azonban egyre nagyobb az igény a kimagasló hozamú, ugyanakkor stabilan értékesíthető minőséget adó fajták iránt. A Leonidus erre a termelői elvárásra kínál választ: Euro búza minőségi kategóriájú fajta, amelynek egyik fő erőssége a magas terméspotenciál.

Az Euro búza a kereskedelmi forgalomban használt standard malmi minőséget jelenti. A magyar gabonaszabvány (MSZ) szerinti szigorúbb hazai kategóriák (pl. Javító/Prémium, Malmi I., Malmi II.) mellett az Euro búza egyfajta nemzetközi, európai uniós kereskedelmi alapmércét jelent, amelynek árait leggyakrabban a párizsi árutőzsdén (MATIF/Euronext) jegyzik.

Tipikus minőségi paraméterei: 11,5–13,0% nyersfehérje-, 24–28% nedvessikér-tartalom, legalább 76 kg/hl hektolitertömeg, 220–250 másodperces minimum esésszám és legfeljebb 14,0–14,5% nedvességtartalom. A kategória lényege, hogy a fajta nagy termőképesség mellett is a malmok számára használható, stabil beltartalmi szintet adjon.

A Leonidus kalásza szálkás, ami vadveszélyes területeken előnyt jelenthet. Érésideje a korai és a középérésű csoport határán helyezkedik el, inkább a korai érés felé húz. Nedves és szárazabb termőhelyeken egyaránt nagy termésre képes; télállósága kiváló, fagytűrése jó. Középmagas állományt fejleszt, szárszilárdsága és állóképessége erős, megdőlésre nem hajlamos. A forrásanyag jó ellenálló képességet emel ki több kórokozóval, különösen a lisztharmattal, a barna- és a sárgarozsdával szemben.

Kísérleti eredmények számokban

A Nébih fajtaminősítő vizsgálataiban a Leonidus szemtermése a vizsgált évek átlagában 7,91 t/ha volt, ami 8,8%-kal haladta meg a standard fajták átlagát. A vizsgálatban a standardokhoz képest egy nappal korábban kalászolt, miközben azonos időben érett. Nedvessikér-tartalma 24,1%, fehérjetartalma 12,2%, minőségi értékszáma 75,4, azaz A-2 volt. A télállóságot kiválónak, az állóképességet ugyancsak kiválónak értékelték.

A 2026-os GOSZ–VSZT–NAK őszi búza posztregisztrációs fajtakísérletében a Leonidus már köztermesztésben lévő fajtaként szerepelt. Nyolc kísérleti hely átlagában 7,40 t/ha termést adott, ami a kísérleti átlag 104,67%-a; a közölt táblázat 19 fajtája között ez a negyedik legnagyobb átlagtermés volt. A forrásanyag további adatai szerint ezerszemtömege 43,9 g, hektolitertömege 81,9 kg/hl, nyersfehérje-tartalma 13,19% volt.

Technológia: a tápanyagellátás kulcspontjai

A Leonidus technológiájában a nagy termés mellett a beltartalom megtartása is fontos cél. A forrásanyag ajánlása szerint a teljes tavaszi nitrogénadagot – a talajminőségtől függően mintegy 130–160 kg/ha tiszta hatóanyagot – nem célszerű egyszerre kijuttatni; 3–4 részletre bontott kezelés javasolt. A technológiai vázlat három kulcsidőpontot emel ki:

Kora tavasz, bokrosodás eleje (EC 21–25): a növény regenerációját és a produktív hajtások kialakulását szolgáló indító adag, a tervezett tavaszi nitrogénmennyiség mintegy 40%-ával.
Szárbaindulás, első–második nódusz (EC 30–32): a kalászonkénti szemszám és az intenzív növekedés támogatására, a tavaszi adag mintegy 30–40%-ával.
Zászlólevél kiterülése–kalászhányás eleje (EC 37–51): minőségi fejtrágyázási időpont, amelynek célja a fehérje- és sikértartalom támogatása. Az ajánlás szilárd és folyékony nitrogénforrást egyaránt említ.

Kén és precíziós finomhangolás

A technológiai ajánlás a kénellátást is hangsúlyozza, mivel a kéntartalmú aminosavak szerepe meghatározó a fehérjeképzésben és a sikér tulajdonságaiban. Ennek megfelelően az első vagy a második tavaszi fejtrágyázásnál kénes nitrogén alkalmazását javasolja; példaként Pétisó+S és Nitrosol+S szerepel. A megadott optimális N:S arány búzában megközelítőleg 5–7:1.

A nitrogénellátás finomhangolásához a N-Tester kézi mérőeszköz és NDVI vegetációs indexet adó drónfelvételek használata is hasznos lehet. A zászlólevél kiterülésének időszakában ezekkel megítélhető, hogy szükség van-e további, minőségjavító nitrogénre, vagy a talaj és az addig kijuttatott tápanyag elegendő. Ha ősszel megtörtént a megfelelő foszfor- és kálium-alaptrágyázás, a technológiai logika a kénes tavaszi indításra, a szárbainduláskori fejtrágyára és a zászlóleveles–kalászhányáskori minőségi nitrogénadag időzítésére épül.

Vetésnorma és vetésidő

Leonidus jó bokrosodóképessége miatt optimális tőszámon erősebb szár és nagyobb, egészségesebb kalász alakítható ki.

Optimális vetésidőben, jó magágyba: 3,8–4,2 millió csíra/ha, megközelítőleg 180–190 kg/ha vetőmag.
Megkésett vetésnél vagy rögös magágyban: 4,2–4,5 millió csíra/ha, mintegy 200–210 kg/ha; a csíraszám 10–15%-os emelése indokolt lehet.
Sortávolság: a hagyományos 12 cm-es gabona-sortávolság megfelelő a fajtának.

A hivatalosan ajánlott vetésidő szeptember 25. és november 25. közé esik. A fő vetési ablak október 5–25., amikor elegendő idő marad az őszi bokrosodásra. A szeptember 25. és október 5. közötti korai vetés jó szerkezetű, kellően nedves magágyban javasolt; enyhe őszön számolni kell a túlzott vegetatív fejlődés és az őszi kártevők, például a levéltetvek fokozott kockázatával. Október végétől november közepéig a fajta még vethető, de a rövidebb őszi bokrosodási idő miatt a csíraszám 10–15%-os emelése ajánlott, szükség esetén 210 kg/ha vetőmagmennyiségig.

Termelői tapasztalatok három eltérő környezetből

Felsőjánosfa: 10,45 t/ha gyengébb vasi talajokon

Bischof András Felsőjánosfán közel 100 hektáros családi gazdaságban dolgozik. A gazdaság főként saját feldolgozású, elsősorban magyar tarka marhahúst állít elő, ezért fontos cél a takarmány minél nagyobb részének saját megtermelése. A vetésforgóban pillangós keverékek, talajtakaró és zöldítő növények is szerepelnek, rendszeresen használnak érlelt marhatrágyát, és a gazdálkodó elmondása szerint mintegy 12 éve szinte nincs takaratlan talajuk.

A növényállományt rendszeres növényanalízissel követik: a mintákat holland laborba küldik, és az eredmények alapján szükség esetén már ugyanazon a héten beavatkoznak. Kiemelt figyelmet kap a mikroelem-ellátás is, ami a mindössze 11,7 aranykorona átlagértékű vasi földeken különösen fontos. A csapadék itt sem volt bőséges: a beszámoló mintegy 300 mm-ről szól. A Leonidus ennek ellenére 10,45 t/ha termést adott.

Tépe: 9,2 t/ha 24 hektár öntözött területen

Balogh Sándor tépei gazdaságában a Leonidus több más búzafajta mellett, SAATBAU-s szakmai ajánlásra került a termesztésbe. A 24 hektáros, öntözött táblán 9,2 t/ha átlagtermést értek el. Januártól a betakarításig 92–134 mm természetes csapadék hullott, amelyet összesen 100 mm öntözővízzel egészítettek ki. Az állomány két gombaölő szeres kezelést kapott, szalmamérete átlagos volt, ugyanakkor a tenyészidőben kissé tovább maradt zöld, mint a gazdaság többi búzája.

Balogh Sándor tapasztalata szerint a fajta teljesítménye alapján egy átlagosabb csapadékú évben öntözetlen körülmények között is reális lett volna ez a termésszint, kedvezőbb évjáratban, öntözve pedig 10 t/ha fölötti eredményt tartott elképzelhetőnek. Ez termelői megítélés, ugyanakkor jól jelzi, hogyan látták a fajta tartalékait a konkrét táblán

Mezőkövesd: erős beltartalom száraz évjáratban

Barta László, a mezőkövesdi Klementina Kft. gazdálkodója különösen változékony csapadékeloszlásról számolt be: két, egymástól 15 km-re lévő meteorológiai állomásuk mérése között 84 mm eltérés volt. A 2025. szeptember 22. és 2026. július 22. közötti időszakban 264 mm csapadékot mértek. A Leonidus két, arid körülmények között fekvő táblán 6,8, illetve 7,2 t/ha termést adott.

A közölt beltartalmi eredmények 32-es sikérértéket, 14,5%-os fehérjetartalmat és 378 másodperces esésszámot mutattak. Barta László értékelése szerint a Leonidus 2026-ban a gazdaság őszibúzái közül – az áru- és vetőmag-előállítást is figyelembe véve – kimagaslóan teljesített, hozamban és beltartalomban is mintegy 10%-kal előzte meg a következő búzájukat. Az állomány egészséges maradt, és ahogy fogalmazott: „állt, mint a parancsolat”.

Nagy hozam és értékesíthető minőség együtt

A Leonidus pozícióját az adja, hogy a magas terméspotenciált nem a minőség teljes háttérbe szorításával célozza. A kísérleti eredmények és a három eltérő termőhelyről származó tapasztalat egyaránt azt mutatják, hogy a fajta megfelelő agrotechnikával nagy hozamra képes, miközben Euro búza minősége stabil értékesítési alapot adhat. A technológia kulcsa a túlvetés kerülése, a vetésidőhöz igazított csíraszám, valamint a megosztott, kénnel és szükség szerint precíziós méréssel támogatott nitrogénellátás.