15.04.2026

Mit fújnak a böjti szelek?

Többek között azt, hogy ideje van a vetésnek, ideje van az aratásnak, és ideje van a szárszilárdításnak!

E sorok írásának idején és helyén, több mint egy hete, pontosan 9. napja fújnak a viharos böjti szelek. Alpokalja, igen, szeles vidék, de a 113 km/órás széllökések és a 9. napja tartó, átlagosan 90 km/órás körüli szél itt sem szokványos. Aztán húsvétvasárnap országos szélrekord dőlt meg. Még jó, hogy nem kalászban állnak a gabonák! És mindez eső nélkül, tovább szárítva az amúgy is száraz talajt.

Mikor gondoljunk a gabonák szárszilárdítására, ha nem most?

A SAATBAU LINZ gabonafajtái kiváló-nagyon jó szárszilárdsággal, állóképességgel rendelkeznek, mivel ez a tulajdonság a nemesítés fontos szempontjai közé tartozik. „Alap esetben” fajtáink szárszilárdításra nem szorulnak, de az egyre extrémebbé váló időjárási körülmények és az alkalmazott termesztési technológia függvényében a szárszilárdítást érdemes átgondolni.

Mit is mérlegeljünk?

A kiinduló alaphelyzet az, hogy a gabonafektető viharos szelek az ország bármely pontján, bármikor lecsaphatnak. Sokaknak volt már olyan élménye, hogy holnap, holnapután aratunk, aztán lecsapott a vihar, és feküdt az állomány. Vagyis figyelembe kell venni az adott terület jellemző szél-, domborzati- és talajviszonyait.
A Kisalföld, Alpokalja, Bakony, Balaton környéke általában is szeles vidéknek számít. Dombos helyeken a szél könnyebben belekap a növényállományokba, különösen, ha mezővédő erdősávok sincsenek.

A jobb talajokon, intenzív tápanyag-ellátás mellett, a növényállomány fejlődése is erőteljesebb lehet, ami mérlegelésre adhat okot, különösen, ha kicsit sűrűbb az állomány.

Figyelembe kell venni, hogy milyen fajról és milyen fajtáról van szó.
Megdőlésre általában hajlamosabb a rozs, a tritikálé és az árpa, kevésbé hajlamosak a búzafajták. Ha a szárszilárdítás mellett döntünk, a legfontosabb az időzítés, a növények fejlettségi állapotának szem előtt tartásával.

A BBCH-skála szerinti növényfejlettségi szakaszok felismerése

A (néhány) nagyon korán vetett állomány a fejlődésben előrébb tart, és körülbelül a BBCH 30-nál helyezkedik el. A későn vagy nagyon későn vetett gabonák többsége még a bokrosodás végén van. Ahhoz, hogy helyesen tervezzük a szárszilárdítás időpontját, fontos megállapítani, hogy a saját növényállományunk milyen szakaszban van. A képen látható a bokrosodási csomópont, valamint az első és a második szártagcsomó. Ha az első szártagcsomó kevesebb mint 1 cm-re lenne a bokrosodási csomótól, akkor az a BBCH 30 stádiumban lenne, ha több
mint 1 cm-re van, akkor elérnénk a BBCH 31-et. Ha a második szártagcsomó legalább 2 cm-re van az első csomótól, akkor a BBCH 32-nél járunk. A képen lévő növény a BBCH 31-es szakaszban van. A BBCH 31-től a 32-ig tartó időtartam körülbelül 10 nap, az időjárástól függően.

Növekedésszabályozás

A növényállományok fejlődése az időjárás függvényében változik, de a várható felmelegedés és a hosszabbodó napok hatására általában április 15-től nagyon gyorsan elindulhat. A BBCH 31–BBCH 32. szakaszban elérjük az ideális időpontot a szárrövidítők használatára. A helyes alkalmazásra nagy figyelmet kell fordítani, hogy biztosítsuk a szárstabilitást, és így teljes mértékben kiaknázzuk a fajták magas hozampotenciálját.

Az árpafajtáink közül a SENTA nagyon jó, 4-es osztályzatot kapott az 1-től 9-ig terjedő skálán a szárszilárdság tekintetében, ami árpák esetében a legmagasabb kategóriaérték. A JULIA besorolása 5-ös, a SONJA pedig 6-os. Búzáink is kiváló állóképességi értékekkel büszkélkedhetnek: LEONIDUS 2-es, ROMANUS, SARATUS, CAMILLUS 3-as, ALICANTUS 4-es.

A legjobb szárszilárdító hatást a BBCH 31–32 stádiumban tudjuk megcélozni. A legtöbb termék a BBCH 29-től a BBCH 49-ig terjedő szakaszra kapott regisztrációt. A Moddus Evo, a Medax Top és a Cycocel 750 bevált és hatékony termékek. Minden termék esetében különös figyelmet kell fordítani az engedélyokiratban leírtakra, különös tekintettel a keverhetőségre vonatkozó előírásokra (gyomirtók, gombaölő szerek, levéltrágyák).

Minél melegebb és sugárzásintenzívebb az időjárás, annál erősebb a szárrövidítő hatás. Óvatosnak kell lenni a (különösen azol) gombaölő szerekkel való kombinációkkal is, amelyek szintén fokozzák a hatást, és csökkentik a kijuttatandó mennyiséget, így költségmegtakarítást eredményeznek. Általánosságban elmondható, hogy minél később használjuk a növekedésszabályozókat, annál kisebb a szárszilárdító hatás, mivel a szárrövidítő és szilárdító hatás csak az új növekedési szakaszt érinti.

Késői alkalmazással nem tudjuk kezelni és befolyásolni a szárfal alsó részének vastagságát és az alsó csomópontok közötti rövidülést, amelyek elengedhetetlenek a stabilitás javításához – a szárszilárdítást ezért kellő időben alkalmazzuk.

Később, vagy ha a növényállományok még mindig instabilak, a Cerone és
hatóanyagát tartalmazó más szerek is felhasználhatók az utolsó levél és a kalász közötti észrevehető rövidülés elérésére (a BBCH 32-től BBCH 49-ig engedélyezett, terméktől függően), de ez inkább vészhelyzeti intézkedés.

Általánosságban elmondható, hogy minden növekedésszabályozó esetében a kijuttatást mindig a termőhelyi viszonyokhoz, a fajtához és a hely vízellátásához kell igazítani a károsodás elkerülése érdekében – ez különösen a száraz helyekre vonatkozik.